Viennahu Rádió Online

Slash nem változik. Minek is tenné? Úgy jó ahogy van. Nem művészkedik, nem “lecsózik” nem maszatol, nem cifrázza túl, adja magát a maga szolid, hangos, ütős formájában. De hallgasd meg magad itt, higgyél a saját fülednek!

Úgy tűnik Slasht piszkosul nem zavarja, hogy a Guns and Roses Appetite for Destruction című albuma negyed évszázada jelent meg. Ő szerencsére maradt az alapoknál. A bluesra pakolt gitárzúzásba szíve teljes szeretetét gyúrta és ezzel döngeti meg a gyanútlan rocker dobhártyáját. A pasas szerencsére teljesen nem normális!

A lemezt különösebben nem kell dicsőíteni. Elég pörögni hagyni a dalokat és kész. Ennyi. Erről szól a muzsika. Ilyen egyszerű tud lenni az egész.

A teljes lemezt itt hallgathatjátok meg, hát “tekerd fel a volumét” és hadd dübörögjön!

(Viennahu Rádió)

A legkevesebbet a svédeknél (1,0 %), a legtöbbet Magyarországon (5,6%) veszített a pénz az értékéből. Az EU Statisztikai Hivatalának közleménye szerint az  EU zóna átlagos inflációértéke 2,7 százalékra csökkent az előző évhez képest. Ausztriában 2,4 százalékos árdrágulás volt mérhető.

A következő tabella az infláció mértékét mutatja a 27 EU tagállamban* 2011 azonos időszakához képest:

* Az angliai adatok nem kerültek még nyilvánosságra

(Viennahu Rádió)

A kor igényeihez és kihívásaihoz igazodva ősztől pop-akadémia kezdi meg működését az osztrák fővárosban. A tantervben populáris és világzene szerepel, a hiánypótló képzés a zenei karriert vagy a továbbtanulást készíti elő.

A Gasometer B tornyában helyet kapó intézményt a város 1,2 millió euróval támogatja, működtetője a diakónus Johann Sebastian Bach Zenei Iskolája lesz.

Az akadémia 2012 őszén indul mintegy 120 tehetséges és elkötelezett diákkal, akik már rendelkeznek autodidakta módon elsajátított zenei ismeretekkel és legalább egy hangszeren játszanak.

A dzsesszre és popra koncentráló képzést abszolválva a végzősök felkészülten indulhatnak neki zenei karrierjüknek vagy folytathatják tanulmányaikat a hagyományos zenei oktatást nyújtó intézményekben.

A tervek szerint a pop-akadémia 2015-re épül ki teljesen, ekkorra 800 feltörekvő zenészpalánta jár majd ide. Az intézményt egy 120 állóhelyes kis színpaddal, egy music cube-bal is kibővítik, amelynek hatalmas ablakán keresztül az erre járók is bepillanthatnak az itt zajló próbákba, fellépésekbe.

Jelentkezni 2012. június 15-ig lehet a mail@bach-musikschule.at címen.

(ORF)

Az 1946 óta minden évben megtartott megemlékezésen jelen volt Heinz Fischer osztrák elnök, Werner Faymann kancellár, Barbara Prammer, az osztrák parlament elnöke, valamint nagykövetek és küldöttségek mintegy ötven országból, köztük Magyarországról.

Az idei megemlékezés középpontjában a rasszista üldöztetés áldozatai – a holokauszt zsidó, roma, és szinti áldozatai – álltak.

A mauthauseni koncentrációs tábor felszabadításának emléknapja és a már szintén hagyományos parlamenti emlékülés mellett idén első ízben rendezett az osztrák kancellári hivatal is ünnepélyes, magas szintű megemlékezést Ausztria nemzetiszocializmus alóli felszabadulásáról. A keddi ünnepségen a kormány vezetői szintén elítélték az úgynevezett német nemzeti gondolatkört ápoló, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívuma által részben szélsőjobboldaliként besorolt diákegyesületek fáklyás felvonulását.

A magyar delegáció koszorút helyezett el vasárnap Mauthausenben a központi emlékműnél és az egyes nemzeti emlékműveknél, valamint előző nap a günskircheni, a welsi és a guseni altáborok emlékhelyeinél. A delegáció tagjai voltak mások mellett Lazarovits Ernő, a Nemzetközi Mauthausen Bizottság főtitkárhelyettese, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) külügyi osztályának vezetője, Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Frisch György, a Nácizmus Üldözöttei Országos Egyesületének elnöke.

A mauthauseni haláltáborba és 49 altáborában összesen mintegy kétszáz ezer embert – zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, másként gondolkodókat, hadifoglyokat – deportáltak a második világháború alatt, köztük magyarokat is. A lágerekbe került foglyok felét megölték vagy pedig a háború után haltak bele a megpróbáltatásokba. Az első amerikai katonák 1945 május 5-én értek el a táborhoz.

Az ünnepségen rövid beszédeket mondott a Lengyelországból származó túlélők egyike, a nemzetközi Mauthausen Bizottság egy orosz tagja és Jenny Mendel, a koncentrációs tábort túlélő Johannes Müller unokája is. Mendel utalt arra is, hogy az elmúlt tíz évben neonácik ismét gyilkoltak, melyekről kiderült, rasszista motivációból elkövetett gyilkosságokról van szó. A nagyapja és sok kortanú már nem él, ezért most az unokák generációja lépett a helyükbe. “Nem a mi felelősségünk, amit a német fasizmus elkövetett. De mi vagyunk ma felelősek a holnapért.”

Nagyszabású szabadtéri koncerttel kezdődtek péntek este a Bécsi Ünnepi Hetek. A programok már a hivatalos megnyitó előtti napon megkezdődtek, a magyar, szlovák és cseh roma művészek, valamint az argentin származású Constanza Macras által alapított Dorky Park társulat közös kortárstánc-előadásával.

A Városháza előtti téren idén negyedik alkalommal rendezik meg az Ifjú Zenészek Eurovíziós Versenyének döntőjét. A hét fiatal előadót az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri Cornelius Meister vezényletével.

A színházi programok között az Oscar-díjas Cate Blanchett színpadi játékát, valamint Mundruczó Kornél és Schilling Árpád egy-egy rendezését is megtekintheti az idei Bécsi Ünnepi Hetek közönsége.

Az ausztrál színésznő Botho Strauss német szerző Nagy és kicsi című darabjában lép színpadra Bécsben. Mundruczó Kornél és a PROTON Színház csapata ősbemutatóval, a Nobel-díjas dél-afrikai író, J. M. Coetzee Szégyen című regényéből készült színpadi változattal szerepel a fesztiválon.

A darabot júniusban mutatják be Budapesten, szintén a Trafóban. Schilling Árpád és a Krétakör Színház A papnő című produkcióval, a Krízis-trilógia harmadik részével szerepel a rangos fesztiválon.

A június 17-én véget érő Bécsi Ünnepi Heteken 36 produkció látható, összesen 207 előadás keretében.

• Bécsi Ünnepi Hetek

(ORF)

Ezzel a kiáltással fogadta 1200 ellentüntető az osztrák szalonnáci “leventeszervezetek” 200 fős halotti megemlékezését május 9.-én a második világháború végének, a náci Németország kapitulációjának évfordulóján a bécsi Heldenplatzon (Hősök terén).

A leventetenyészetben egyetlen aktív osztrák politikus volt jelen, Wolfgang Jung az FPÖ képviselője. A 200 fős, ünnepi gúnyába öltözött levente 1200 fős tömeg haragos indulatával állt szemben, akik a náci rendszer alóli felszabadulást ünnepelték és leventeszervezet mentes Hősök terét követeltek. A burkoltan náci ideológiát éltető felvonulás ellen az elmúlt években minden alkalommal tüntetést tartottak baloldali és egyházi szervezetek. A tüntetők között sok politikus és egyházi személyiség is jelen volt, többek között a kormányban részt vevő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) főtitkára, a bécsi tartományi kormányban helyet foglaló Zöldek tartományi frakcióvezetője, az Izraelita Hitközösség elnöke, valamint katolikus és ifjúsági szervezetek képviselői.

A leventécskék pofájára!

Az “Offenzíva a jobboldal ellen” tüntetés kiindulópontja a bécsi egyetem épülete volt. 17 órától egyre gyorsabban töltötték meg a teret a résztvevők.

A rendőrség már a délután folyamán lezárta a Hősök terét és környékét, hogy elkülönítse a leventeszervezetek tagjait a tüntetőktől és fokozott jelenlétet mutatott a belvárosban is.

“Hősök tere tilalom a leventécskéknek” kiabálták a tüntetők a Hősök tere felé tartva. Számukra világos: a náci Németország feltételek nélküli kapitulációjának emléknapja nem a gyász napja.

A leventeszervezetek szónoka panaszkodva jegyezte meg, hogy “a társadalmat nem érdekli a mi történelmünk“. Az ő történelemfelfogásuk valóban nem érdekli a társadalom egészséges részét. De ennek oka nem a társadalomban leledzik.

“Nácik vagytok, gyűlölünk bennetek” harsogott mindeközben a Hősök terén. A széles térelválasztás és kordonok ellenére sikerült a tüntetőknek a leventeszónokokat a hangos skandálással és néhány petárdával megzavarni. Egy tüntetőnek sikerült áttörnie a kordont de méterekkel a leventegyülekezet előtt a rendőrség feltartóztatta.

A leventeszervezetek vitatott ünnepélye az elvonulásukkal végződött, minek után lassan feloszlott a Hősök téren zajló tüntetés is. A rendőrség különleges alakulatai a közeli Ringstrasse (Kiskörút) Hősök tere felé eső részen fokozott jelenlétet mutattak. Ezután a tüntetés központja a ismét az egyetem épületének környékére tevődött át.

Van közöttük fogorvos, idegenvezető, banktisztviselő. Hétköznapi emberek. Szászi Júlia a 18 éve Bécsben élő, kiváló újságíró azt mutatja be, hogyan élnek Ausztriában a Habsburgok, mit jelentenek az embereknek, az országnak, mennyiben van róluk egyáltalán szó most, hogy Ottó meghalt, és mennyire élhetnek civil életet egy ilyen történelmi név birtokosai.

Részlet a könyvből:
„…bizony vannak olyanok – nem csak és nem feltétlenül a Habsburg családon belül -, akiknek fáj, hogy nem használhatják teljes nevüket, illetve a hozzátartozó címeket. A von und zu  használata Ausztriában tilos, az erről 1919-ban hozott törvény büntetést helyez kilátásba a tilalmat megszegőkkel szemben. Az 1920-ban a szövetségi alkotmányba is beiktatott törvény megfogalmazása szerint minden polgár egyenlő, senki nem tarthat igényt semmilyen előjogra, semmiféle hivatkozással.
Kérdés, valóban a címtől függnek-e az előjogok, és igaz-e, hogy az egykori arisztokraták leszármazottai – számukat ma jó húszezerre becslik, hála Ferenc Józsefnek, aki nagyvonalúan osztogatta a címeket – nem élveznek-e bizonyos előnyöket, akkor is, ha a herceg, báró, gróf előszócska hiányzik is a nevük mellől.  A nemesi címek és rangok eltörlését az érintettek egy része, a konzervatívabb csoportosulások máig a névjelölés személyiségi jogának megsértéséként élik meg. Indokolatlannak tartják a tilalmat, mondván, hogy az úgyis csak formalitás lenne, hiszen 1919 óta semmilyen előjog nem jár vele. A főnemesség lelkivilágát azonban kevésbé dúlta fel a módosítás. Igazi sérelemként a döntést azok a tisztviselő családok élik meg, amelyek  valamilyen szolgálatuk elismeréseként jutottak a  ranghoz, elérve ezáltal végre  az áhított társadalmi felemelkedést.
A főnemesség helyzetét Fanny Starhemberg hercegnő fogalmazta meg a legérthetőbben: „címmel vagy anélkül, mi mindig az igazi Starhembergek maradunk” -  szokták idézni. Ugyanakkor nem mindenki ért egyet azzal, hogy az örökölt rang bármiféle megkülönböztetett „minőséget” jelent. Az arisztokratáknak tulajdonított kékvérről Antal Festetics professzor, akinek ugyancsak születése jogán járna a grófi cím, lesújtóan vélekedik. Nemzetközi hírű etológusként- Konrad Lorenz tanítványaként – számára az állatvilág a mérvadó. Kékvérű majom nincs, márpedig mi mindannyian tőle származunk – üti el az arisztokrata eredet kérdését.”

Szászi Júlia

Újságíró, pályáját a Magyar Távirati Irodában kezdte. A Külpolitikai főszerkesztőség munkatársaként, később szerkesztőjeként több országban dolgozott tudósítóként. 1991-től 18 éven át Bécsben élt, és onnan tudósította előbb a hírügynökséget, később több nagy magyar napilapot. A munkával járó személyes kapcsolatok, találkozók, interjúk alapján két osztrák vonatkozású könyve jelent meg (A császárváros – 2004/ Helikon, 2010/Kaligramm), illetve az Arcok a Lajtán túlról 2007). A Császárvárost német/osztrák illetve orosz kiadó is megjelentette.

Kapcsolata Béccsel, Ausztriával hazaköltözése után sem szűnt meg, ma egy internetes portál (www.szervuszausztria.hu) főszerkesztője.

A Hétköznapi Habsburgok című könyv digitális vezióban megtalálható “A hónap könyve” honlapon

Lopási kísérleten ért tetten és bezárt a pincéjébe a rendőrség kiérkezéséig két magyar férfit egy osztrák Burgenlandban, közölte vasárnap a tartományi rendőrség.

A közlemény szerint az eset szombaton este történt a nagymartoni (Mattersburg) körzetbeli Márcfalván (Marz). A háza nappali szobájában alvó férfit egy szomszédasszonya riasztotta, aki az ablakból észrevette, ahogy a két férfi a nyitott garázskapun át bemegy a szemközti ház garázsába és eltűnik a pincében. A ház tulajdonosa észrevétlenül megközelítette a két magyart és bezárta őket a fitneszhelyiségbe.

Az őrizetbe vétel után a rendőrség megállapította, hogy a két férfi Magyarországon büntetett előéletű. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.

(ORF)

Fraknó a Fantasztikus Vár az idén immár 16. alkalommal nyitja meg kapuit. Forfel váregér ismét sok újdonsággal várja kis alattvalóit. A fesztivál előkészületei már megkezdődtek, hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.

Pontosan a nyári szünidő kezdetére minden elkészül és Rups a kis lovag, Griselda boszorka, Lori Motori és természetesen Forfel váregér várnak majd a gyerekekre.

A szervezők a jól bevált hagyományos programok és újdonságok együttesét kínálják. Idén is lesz “lovagi torna”, a kalandokkal teletűzdelt megpróbáltatásokon minden az ügyességen múlik. Íjászat, huszár-torna, bajvívás, lovagi párviadalok várják a családokat. Újdonság lesz a kicsik számára a bábszínház, a nagyobbak számára pedig egy interaktiv színház a várpincében.

1997-óta több, mint 320.000 vendég kereste fel a Fantasztikus Fraknó Várát. A vendégek mintegy 10-13 százaléka magyar. Tavaly 20.427 vendéget fogadott Forfel, az idén is legalább 20.000 látogatót várnak, mondta el Christa Prets szervező.

Az idei történelmi kalandfesztivál július 7-től július 29-ig tart, minden szombaton és vasárnap.

Burg Forchenstein Fantastisch

(ORF)

Új fedél alá költözött a BMME Bécsi Magyar Munkásegyesület. Az új helyen továbbra is otthonra talál a BMME egyesülete mellett, a “Vajdaság” kúltúregyesület, továbbá a “Délibáb” kultúregyesület egyik szakosztálya és nem utolsó sorban a “Bécsi Magyarok Csúcsszervezete” is.

“Sikerült egyesületünknek olyan klubhelyiséget találni , ahol ideális körülményeket biztosíthatunk tevékenységeink eredményesebb lebonyolítására. Ígéretünket próbáljuk betartani, miszerint az egyesületi munkánkat gazdagabbá és érdekesebbé tesszük tagjaink és az egyesület iránt érdeklődők számára”, mondta el Kiss József elnök.

Az új otthonban, külön található egy nagy terem ahol 50-60 személyes különböző rendezvényeket tudnak tartani. Az utánpótlásra is gondoltak, amikor számukra is egy különálló helységet alakítottak ki. Az új otthonban még található egy kis irodahelyiség, raktár és az eddiginél nagyobb teakonyha is.

“Ez a közel 172 m² új magyar klubhelyiség hosszú tárgyalások eredménye. Köszönettel tartozunk az osztrák állam kisebbségekkel foglalkozó szakosztályának, mivel egyesületünk saját erőből ezt a projektet nem tudta volna életre hívni és a továbbiakban pénzelni”, így Kiss.

A Magyar otthon új címe: Bécs XII. kerület, Darnautgasse 12/3. A tömegközlekedés szempontjából jóval kedvezőbb, a meglözelítési lehezőség. Az U6-os metró Philadelphia brücke megállótól kb. 300 m, valamint a, 62, 62A és a 7A villamossal továbbá 7A, 15A városi buszjárattal és természetesen a meidlingi vonatállomás városközi vonatjárataival (Schnellbahn) is gyorsan elérhető.

(ORF)

Egy év alatt 13 helyet rontott Magyarország a Freedom House sajtószabadságról készített friss listáján, így a korábbi “szabad” kategóriából a már csak “részben szabad” országok mezőnyébe esett vissza. Az amerikai demokráciafigyelő és jogvédő szervezet az Orbán-kormány sajtószabadság elleni folyamatos támadásaival, és ennek kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításával indokolja, hogy miért minősítette Magyarországot most „részben szabadnak”, jóllehet hazánk korábban – így még tavaly is – a „szabad” kategóriában szerepelt a politikai és polgárjogok, valamint a sajtószabadság szempontjából.

Magyarország azért lett „részben szabad”, mert a 2012. január 1-től működő adatvédelmi hatóság „korlátozni fogja” az információhoz való hozzáférés jogát; bizonyíték van arra, hogy politikai motivációk játszanak szerepet a frekvenciaengedélyek odaítélésében, ami oda vezetett, hogy egy kormánnyal szemben kritikus hangú rádió elveszítette sugárzási jogát; egyre több hír érkezik cenzúráról és öncenzúráról, és a független médiavállalkozásokkal szemben szigorúbb gazdasági feltételeket támasztanak – állapítja meg a Freedom House, amelynek jelentése szerint a lista történetében „rendkívül szokatlan” jelenség, hogy egy ország ekkorát zuhanjon.

A Freedom House sajtószabadság-listáján Magyarország most a 79. helyen áll a világ országai között: előttünk Szerbia és Bulgária van, utánunk viszont már India és Mongólia következik. (Az utolsó két „szabadnak” minősített ország Görögország és Izrael a 65. helyen. Tavaly Magyarország a 67. helyen volt „szabad”.) Hogy mekkorát estünk, azt ékesszólóan jelzi a csak a kelet-európai országokat rangsoroló táblázat: itt a 11. hely a miénk, mögöttünk Románián kívül kizárólag balkáni, illetve volt szovjet országok vannak.

Ami az eminenseket és a notórius jogtiprókat illeti, a helyzet nagyrészt változatlan: a sajtó munkáját továbbra is Finnországban, Norvégiában és Svédországban korlátozzák a legkevésbé, Németország a 16., az Egyesült Államok a 24., Nagy-Britannia a 36., Franciaország pedig a 43. a listán. „Nem szabad” országként Oroszország a 172., Kína a 188. helyet foglalja el, nem sokkal a sereghajtó Türkmenisztán és Észak-Korea előtt.

A Fidesz kormány 1 milliárd Eurós hitelmegállapodást kötött a Kínai Népköztársasággal. A “gazdasági szabadságharc” egykor lelkesen lobogtatott zászlaja már rég a sufniban penészedik, az unorthodoxnak titulált minden ésszerűséget és gazdasági logikát nélkülöző gazdaságpolitikai ámokfutás csődje már az elején egyértelmű volt. Hangzatos célja lett volna, hogy az ország a “piacokból finanszírozza magát”. A gazdaságpolitikai lépések viszont homlokegyenest ellenkezőek voltak a propagandában sulykolt elképzelésekkel.

A magyar kormány eddig összesen 30 új adónemet vezetett be és az adóámokfutásnak a vége nem látható. Matolcsy György és tárcája rettentő kreatív az új adók kiötlésében. Hol vannak már a “Chipsadó” és annak szánalmas indoklásán már csak mosolygó emberek? A lelkes “Nem leszünk gyarmat” mottóval összeterelt felvonulók. A magyar polgárok szinte naponta találkozhatnak új adónemekkel vagy a régiek megemelt változatával melyek szégyentelenül kurtítják meg a pénztárcáikat. A legfrissebb pénzügyi tranzakciós adó, hiába hazudja a kormány azt, hogy a bankokat fogja sújtani, egyértelműen az ügyfelek pénztárcáját fogja terhelni. Ahogy a tervezett új telefonadó is, amit sokan már csak “Pletyiadóként” gúnyolnak és a telefonálás percdíjába fog beépülni.

Eddig az összes új adónem bevezetését a kormányzat azzal magyarázta, hogy Magyarország adósságállományát akarja csökkenteni a bevételekből. A csökkentés azonban a legfrissebb adatok szerint nemhogy nem következett be de az adósságállomány még növekedett is. Mindezek mellett a kormány lelkesen kilincsel az IMF-nél egy újabb hitelmegállapodásért, miután – jelentős gazdasági kárt okozó huzavonát követően – kapitulált az EU előtt a hitelfelvétel ügyében vitatott törvényekkel kapcsolatban.

A gazdasági csődöt kihasználva a Kínai Népköztársaság – az ottani demokráciaérvényesítést figyelembe véve minden kétséget kizáróan – jövendőbeli miniszterelnöke “bevásárolja” országát Magyarországra. Egymilliárd Euró hitel. Valójában a kínai befektetőknek “Peanuts”, azaz ahogy magyarul mondanánk: “bagóért”. Tálcán kínálta nekik magát az ország, amely az elmúlt két év alatt tökéletes sikerrel navigálta magát a csőd szélére. Könnyű préda lett a kilátástalan helyzetben lévő, az utóbbi időben a puszta túléléséért küzdő európai ország. Ha a befektetők és a tradicionális, megbízható és korrekt partnerek nem hiteleznek tovább, eljött az “uzsorások” ideje. Hiszen a kölcsönre rászorul a bóvli kategóriába züllesztett ország amelyet a “gazdasági szabadságharc” földönfutóvá tett és gazdaságilag teljesen leamortizált.

A kölcsön most, az utolsó pillanatokban úgy jön, mint egy falat kenyér. A visszafizetése és az a tény, hogy ezzel Magyarország hitelállománya tovább növekedett most másodrendű kérdés – ha egyáltalán felmerül a korábban ellenzékiként szájtépő politikusokban vagy odaadó híveikben -, az már a következő kormányok gazdasági mozgásterét fogja szűkíteni, nem a jelenleginek a problémája. Ha minden kötél szakad, jöhet egy újabb koncert a kölcsönök – a kínai is – visszafizetésének hangzatos mottójával.

Változtatásra lenne szükség a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a médiatörvényt nem kétharmados, hanem többpárti elfogadáshoz kellene kötni, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát és az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét – ezek a legfontosabb megállapításai az Európa Tanács jelentés-tervezetének, amelyet a magyar médiaszabályozásról készítettek, s mely a Népszabadság birtokába került.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra és a Médiatanácsra utalva a tanács kifogásolja a politikailag motivált jelölési és kinevezési rendszert.

Nehezményezik azt is, hogy miközben a kereskedelmi médiumoknak előírják saját hírrészleg fenntartását, addig a közmédiában előírták az MTI kizárólagosságát. Ezt megengedhetetlen beavatkozásnak tartják a piaci viszonyokba.

A rádiós és televíziós frekvenciák elosztásával kapcsolatban a tanács szükségesnek tartana egy olyan szabályt is beépíteni a törvénybe, hogy már a tender kiírását is meg lehessen támadni a bíróság előtt. Jelenleg csak a pályázat végeredményével kapcsolatban lehet jogorvoslatot kérni. Ez a felvetés azért is aktuális, mert a Médiatanács a Klubrádió 95,3-as frekvenciájára nem az eddig bevett „beszélgetős rádió” pályázatot írt ki, hanem olyat, amelyen aminél több zenét és a helyi híreket preferálta.

A médiatörvények tervezett módosításának részleteiről és várható időpontjáról az igazságügyi minisztériumban azt a választ adták a lapnak, hogy „az Alkotmánybíróság médiaszabályozásról kiadott határozatát a tárca tudomásul vette, és annak értelmében előkészíti és várhatóan még májusban az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását”.

Az Alkotmánybíróság május 31-ig szabott határidőt a parlamentnek a médiatörvények módosítására.

(Népszabadság)

A május 13.-ig tartó Balkan Fever fesztivál fellépői között a Meszecsinka és a Fókatelep zenekar. A bécsi fesztivál öt helyszínén tizenkét nemzet zenekarai a legkülönbözőbb stílusokkal és műfajokkal várják az érdeklődőket.

Pszichedelikus folkként aposztrofálják és mindenképpen felfedezésre érdemesnek tartják a szervezők a Meszecsinka és a Fókatelep május 11-i fellépését.

A mediterrán továbbá latin-amerikai dallamokra építő, inkább az akusztikus world-beat felé tendáló Meszecsinka illetve a kissé markánsabb hangzású, rock, trip-hop és az indiai ragga-rock felé hajló Fókatelep koncertjeit Oláh Annamária mindent betöltő hangja és funkos beatek szövik át.

Az országhatárokat átlépő, nemzeteket összekötő fesztiválon igényes világzenével, a folklórtól távol álló, mégis érdekes tradicionális zenével, mindennemű dzsesszel, underground-rockkal valamint independent és elektronikus zenével is találkozhat a vájt fülű közönség.

• A Balkanfever fesztivál honlapja
• A Meszecsinka és a Fókatelep koncertje

(Viennahu Rádió Online)

A magyar kormány újabb megszorító csomagot mutatott be, amelyben nem kevesebb mint öt új adónem bevezetését vázolják fel. Ezenkívül csökkentik a gyógyszerárak szubvencióját, és a településektől további pénzforrásokat vonnak meg illetve apasztanak el.

Az Orbán-kormány a Széll Kálmán terv 2.0-ás verziójával állt elő. Ami előző héten még rossz viccnek tűnt számos magyar polgár számára, mára valóság lett.

Így biztossá válik, hogy lesz sárga csekkadó, telefon-, és sms-adó, duplájára emelkedik az energiacégek jövedelemadója, 10 és 30 százalék közötti biztosítási adót is fizetnek majd a magyar adófizetők, valamint egyes mezőgazdasági termék adója is növekszik.

A kormány a megszorítások szükségességét a teljesen félresiklott gazdaságpolitikája helyett azzal magyarázná, miszerint így reagál az EU azon fenyegetésére, hogy 2013-ban megvonhatja bizonyos támogatások kifizetését a kohéziós alapból. Az EU-Bizottság azért helyezte kilátásba ezt a lépést, mert Magyarország sorozatosan megsérti a maastrichti kritériumokat.

Az EU-Bizottság meg fogja vizsgálni a takarékossági csomagnak az aktuális magyar költségvetésre gyakorolt hatását, és dönteni fog arról, hogy felfüggeszti-e a büntető intézkedést.

(Viennahu Rádió Online)

Több nacionalista honlapot bénítottak meg az Anonymous hackercsoport magyar tagjai illetve a velük szimpatizáló civilek.

A sikeres támadás során bedölt a jobbik .hu valamint .info domain alatt működő, illetve a nacionalista párt több helyi képviseletének honlapja. A magyar gárda honlapja szinte nagyobb erőfeszítést nem is igényelve csúszott össze pillanatok alatt.

Egy, pár nappal korábbi akció során a kurucinfó nacionalista bulvárlap szerverei zuhantak meg. A laptámadás mellett email szerver támadás és egyes, eddig meg nem erősített hírek szerint a szerverre sikeres belépés és ott sikeres adathalászat is történt.

Az Hitler születésnapjára időzített akciót azzal indokolták, hogy a Parlamentben és a közéletben is elszaporodtak az antiszemita, sőt olykor náci megnyilvánulások.

Az előre bejelentett támadás megindítása után a szélsőséges párt honlapjai nem bírták sokáig az Anonymous aktivisták és a civil szimpatizánsok által generált terhelést. Az ünnepnapjuk alkalmából így érezhették a társadalom javának “törődését”.

(Viennahu Rádió Online)

A súlyosan eladósodott Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU 15-20 Milliárd Euró magas vészkölcsönében reménykedik. Az OECD már márciusban figyelmeztette Magyarországot a fenyegető recesszióra. Az ATAC Magyarország szerint már közel minden második magyar szegénységben él.

A valós szegénységmutató Magyarországon körülbelül 40 százalék, mondta Benyik Mátyás közgazdász és az ATAC Magyarország elnöke egy keddi bécsi rendezvényen. Eszerint körülbelül négy millió magyar érintett.

Sokan a minimálbérért dolgoznak

A februári EU statisztikák szerint a szegénységi veszélyeztetettség 12,3 százalék, összehasonlításképp Ausztriában ez 12,1 százalék. Általánosságban Benyik egy “elveszett generáció” veszélyéről beszélt. Az egyetemi képzés drágult, ami miatt ezt kevesebben tudták finanszírozni és így jelenleg több tízezer hallgatóval kevesebb van, mint korábban.

Zalka Vera a Magyar Szociális Fórum társelnöke a rendezvényen a magyar társadalom két főbb szociális problémáját említette meg: ezek szerint a nyugdíjasok és a gyerekek helyzete az országban nagyon rossz. Két-három év múlva az 1950-es évek baby-boom generációja a nyugdíj előtt áll. A nyugdíjkorhatár megemelése a levegőben lóg. Továbbá nagyon sok magyar kényszerül arra, hogy a minimálbérekért dolgozzon. Sok ember már nem nem hisz a gazdaságban és nem látja az alagút végét, mondta Zalka.

“Éhségmenet” Orbán politikája ellen

Februárban több tucat magyar “Munkát-kenyeret” mottóval “éhségmenettel” tiltakozott Orbán Viktor Jobb-konzervatív kormánya ellen. Egy hét alatt 200 kilométert tettek meg az észak-magyarországi Miskolc városából Budapestre a fogcsikorgató hidegben. Tóth Imre, az “éhségmenet” szervezőinek egyike, azt kritizálta, hogy az egyszerű emberek élete egyre nehezebb lesz.

Az “éhségmenet” célja, hogy Orbán Viktor “végre felébredjen”, különben egy “polgárháború kitörése a küszöbön áll”, mondta Tóth. Orbánnak a “kisemberek, az alacsony keresetűek nem jelentenek semmit”. 2009-ben Orbán hivatalba lépése előtt, de a gazdasági válság közepén – 2,7 millió magyar élt a létminimum alatt, ma már négy millió, mondta a szocialista parlamenti képviselő Gúr Nándor.

“Csökkenő bizalom” a befektetőknél

A vitatott gazdaságpolitikájával Magyarország egy aktuális közvélemény kutatás szerint a külföldi befektetők számára sem közkedvelt. A német-magyar gazdasági kamara hétfőn megjelent kutatása alapján a főként német és osztrák befektetők 87 százaléka úgy válaszolt, hogy elégedetlen a kormányzattal. A listán, amely szerint a német cégek legszívesebben invesztálnak Magyarország már csak a tizedik helyet foglalja el. Előző évben még a negyedik helyen szerepelt.

“A legnagyobb probléma a cégek számára a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya és a jogbiztonságba vetett bizalom csökkenése”, mondta a kereskedelmi kamara. Az állapotokkal a 200 megkérdezett vállalkozás egyike sem volt elégedett. A megkérdezettek 29 százaléka nem invesztálna a jövőben többet pénzt Magyarországba – 71 százalék viszont igen. “Ez a jelzést komolyan kell venni, a gazdaságpolitikának további erőfeszítésekre van szüksége”, mondja ki az állásfoglalás.

A magyar kormány négy szektort – bankok, telekommunikáció, kereskedelem és energia – különleges adókkal terhelt meg. Mindemellett a kierőszakolt kölcsönátváltó program a bankok – Erste Group, Raffeisen és a BayernLB – számára nagy veszteségeket okozott. Az osztrák és a német cégek a legfontosabb befektetőket jelentik az országnak.

• ORF: Droht verlorene Generation?

(Fordítás: Viennahu Rádió Online. A fordításban a szöveghűségre törekedve így az eredeti cikk nyelvezetét és értelmi mondanivalóját optimálisan megőrizve.)

Ausztriában ellopott csónakmotorokat találtak elásva a magyarországi Dunaújvárosban – írta egy pénteki internetes cikkében a Kurier című napilap.

A lap beszámolója szerint az osztrák sajtóban “dunai kalózokként” emlegetett és ausztriai csónakházak és kikötők fosztogatása miatt már elítélt magyar banda tagjainak újabb, eddig ismeretlen zsákmánya került elő a föld alól.

A Kurier úgy tudja, hogy összesen tizenegy Ausztriából származó csónakmotort találtak a földbe temetve. Eddig négyről állapították meg, hogy ki az eredeti tulajdonosuk, a négy motort már vissza is juttatták nekik.

A rejtekhelyre éjjeliőrök találtak rá véletlenül, egy bekerített ipari telep körül végzett ellenőrző sétájuk során. Járőrözés közben egyikük alatt hirtelen beszakadt a homokos talaj. Miután társai kiszabadították, az üregben felfedezték a fekete nejlonba tekert motorokat.

A Kurier szerint a “dunai kalózok” összesen ötven csónakmotort tulajdonítottak el felső- és alsó-ausztriai kikötőkből és csónakházakból, közel százezer euró értékben.

2011 júliusában, autós üldözés után fogták el őket. A csoport vezetőjeként, a 26 éves K. Lászlót februárban Kremsben két év – részben felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték.

A 30 éves J. Györgyöt három és fél év letöltendő börtönre, a 31 éves C. Gábort két év szabadságvesztésre ítélték.

(ORF)

Összesen harminc illegális határátlépőt fogott el az osztrák rendőrség csütörtökön a magyar határtól nem messze, két magyart pedig embercsempészet gyanújával vettek őrizetbe.

A burgenlandi rendőrség közleménye szerint két gépkocsiban összesen 15 afgán határsértőt találtak a rendőrök a rábafüzesi határátkelőtől mintegy tíz kilométerre fekvő Királyfalván/Königsdorf egy közúti járműellenőrzés során.

A járművek magyar sofőrjeit embercsempészet gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték.

Másik tizenöt határsértőt a bucsui határátkelőtől mintegy öt kilométerre, Rohoncon/Rechnitz, a szőlőhegyek között tartóztattak fel a rendőrök.

A többségében pakisztáni, illetve afgán állampolgárokat egy helyi lakos látta kiszállni a hegyen egy kisbuszból és ő értesítette a rendőröket. A kisbusz sofőrjét nem találták meg.

(ORF)

Két elfogást is hozott az osztrák és magyar rendőrök közös járőrözése. Először a vámhivatal munkatársaival együtt egy cigaretta csempészt buktattak le, majd kismotor tolvajok akadtak fenn az ellenőrzésükön.

Közös járőrözést tartottak a mosonmagyaróvári határrendészek az osztrák rendőrökkel, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési osztályának munkatársaival hétfőn késő este a hegyehalmi határátkelő közelében.

Egy Ausztria felé tartó cseh rendszámú személyautót állítottak meg, aminek ellenőrzése során a rendőröknek feltűnt, hogy a kocsi csomagtere lényegesen szűkebb, mint gyárilag lennei kellene. Felmerült a gyanú, hogy átalakított csempész autóról van szó, ezért a csomagteret megbontották.

A gyanú beigazolódott, hiszen az ott kialakított rejtekhelyről nagy mennyiségű ukrán zárjegyes cigaretta került elő. A kocsi átvizsgálása során aztán további rejtekhelyeket fedeztek fel az egyenruhások, így péládul a küszöb, a sárvédő és még az aláváz is dohányárut rejtett.

Összesen több mint 4 ezer doboz ukrán zárjegyes cigaretta került elő az autóból, mintegy 2,9 millió forint értékben. A járművet vezető ukrán férfi ellen az adó- és vámhivatal indított eljárást az ügyben.

A magyar és osztrák rendőrök közös járőrözése további eredményt is hozott az éjszaka folyamán. A hegyeshalmi kishatáron állítottak meg egy Ausztriából érkező magyar rendszámú kisteherautót. A kocsi rakterében egy osztrák rendszámú Aprilia kismotort talátlak. Az autóban utazó két győri férfi a rendőröknek azt állította, hogy Sankt Pöltenben egy autószerelőtől vették a járművet.

Az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy a motort a nezsideri járásban helyezték forgalomba. A két férfi végül elismerte, hogy nem sokkal korábban a gattendorfi vasútállomás elől lopták el a járművet. Így mindkettőjüket előállították és eljárás indult ellenük.

(ORF)

Öt helyszínen több mint kétszáz stand várja a húsvéti hangulatra vágyókat az Bécsben. Színes tojás, füstölt sonka, baksör, csokinyúl és rengeteg kreatív ajándék közül válogathatnak az érdeklődők.

Húsvét előtt sem kell csalódniuk a vásárok szerelmeseinek az osztrák fővárosban, ahol a hétvége óta öt ilyen rendezvény várja a kicsiket és nagyokat.

A legnagyobb közülük az Ostermarkt am Hof, ahol 76 standnál főleg minőségi kézműves termékeket kínálnak – kézzel festett selyemsálakat, fából faragott képeket, ékszereket, kerámia szobrocskákat, kötött vagy horgolt ruhaneműket vagy éppen üvegből készült egyedi tárgyakat.

Ausztria legnagyobb tojáshegyét mondhatja magáénak az Altwiener Ostermarkt, ahol ízletes húsvéti specialitások és gazdag zenei és gyermekprogramok is kiegészítik a kirakodóvásárt. Itt található ráadásul a Horvátországtól ajándékba kapott óriási „húsvéti tojás szívből” is, amelyet Koprivnica – Krizevci híres tojásfestői díszítettek és adtak ajándékba a bécsi piacnak. A gigantikus hímes tojás több mint két méter magas, másfél méter széles és körülbelül 35 kilót nyom.

Minden évben több ezer látogatót vonz a leggyermekbarátabb húsvéti vásárnak számító Fastenmarkt in der Kalvarienberggasse, amelyet 1639 óta rendeznek meg hamvazószerda és húsvéthétfő között. A vásár egyik jelképe a tíz méter magas Bamkraxler, amely egy kedvelt fa gyerekjáték hatalmas mása. A hosszú rúdon magától aláereszkedő, csörgőket viselő figura ihletője a bibliai Zákeus története.

Gazdag családi programmal ünnepli tizedik évfordulóját a Schönbrunni Kastély előtt felállított húsvéti vásár, az Ostermarkt Schloß Schönbrunn. Március elején nyitotta meg kapuit az Ostermakt am Franz-Jonas-Platz, amely Bécs 21. kerületében, Floridsdorfban található. A tradicionális húsvéti vásárban osztrák specialitásokkal, húsvéti dekorációkkal, ajándékötletekkel és kézműves termékekkel várják az érdeklődőket április 8-ig.

(ORF)

Az ausztriai leondingi temetőben megszüntették Adolf Hitler szüleinek a sírhelyét – adta hírül csütörtökön a felső-ausztriai Life rádió.

A hírt megerősítette az APA osztrák hírügynökségnek Kurt Pittertschatscher helyi plébános, aki elmondta, hogy eltávolították a sírkövet, a sírhelyet pedig felszabadították további használatra. Exhumálásra nem került sor.

A Hitler család egyik névtelenséget kérő távoli rokona nyilatkozata szerint “egyre nehezebb a sír gondozása. Ezenkívül arra is gondolok, hogy őseim sírjával visszaélve rokonszenvtüntetéseket tartanak ott. Mindent megfontolva, úgy döntöttem, hogy lemondok a sírhelyhasználati jogokról” – olvasható a rokon közleményében.

Sok helyi lakos, továbbá az osztrák fasizmus elleni hálózat és a Mauthauseni Bizottság nehezményezte, hogy a Hitler szülők sírhelye szélsőjobboldali csoportok egyfajta zarándokhelyévé vált. A temetô gondnoksága ügyel majd, hogy nehogy egy másik zarándokhely alakuljon ki.

(ORF)

A második világháború alatt Burgenlandban meggyilkolt kényszermunkásoknak, köztük több tízezer magyar zsidónak emelt emlékhelyet avattak Rohoncon/Rechnitz.

A szabadtéri múzeumot az egykori Batthyány-birtokon álló, alaprajza után Kereszt pajtának nevezett épület romjainál alakították ki. Az üvegtáblákon fotók láthatók, a leírások pedig magyar és német nyelven is olvashatók. A vitrinekben a helyszínen talált relikviák láthatók, az érintőképernyőkön pedig a témával kapcsolatos filmeket, kortanú interjúkat tekinthet meg a látogató.

A pajtában 1945. március 24-én éjszaka mintegy kétszáz magyar zsidót gyilkoltak meg, akiket előzőleg a kőszegi lágerből, betegségtől és az embertelen körülményektől legyengült állapotban szállítottak a faluba.

Az emlékhely avatásán részt vevő Heinz Fischer szövetségi elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy az áldozatok földi maradványait mind a mai napig nem találták meg. Fischer kijelentette, a keresésnek folytatódnia kell, hogy a halottak méltó síremléket kaphassanak.

A holttesteket rejtő tömegsír utáni, részben az osztrák belügyminisztérium támogatásával folytatott eddigi kutatások nem jártak sikerrel.

Paul Gulda, a RE.F.U.G.I.U.S nevű civil szervezet társelnöke a megnyitón elmondta, az évenkénti megemlékezések és az emlékhely célja a kegyelet kinyilvánítása mellett a politikai kultúrához való építő jellegű hozzájárulás. “Olyan teret akarunk teremteni, ahol az igazság érezhető és megrázó” – fogalmazott.

Az esemény főszónokaként Dr. Vadász Gábor holokauszt-túlélő, akinek apját és nagybátyját a rohonci mészárlásban ölték meg, szörnyűnek és fájdalmasnak nevezte, hogy Rohonc “még a mai napig rejtegeti a kétszázak sírjait”.

“Végtelen fájdalommal tölt el, hogy az emberi gonoszság máig képes volt elrejteni a sírokat” – fogalmazott. Felidézte, hogy családja évtizedeken át eredménytelenül próbálta kideríteni a holttestek hollétét. Ugyanakkor háláját fejezte ki az egyesületnek, hogy létrehozták az emlékhelyet, és köszönetét fejezte ki, hogy – mint fogalmazott – a rohonciak képessé váltak szembenézni az előző generációk rémtetteivel.

A zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke, Siklósi Vilmos köszönetet mondott az egyesületnek az emlékhely létrehozásáért Paul Guldának, a RE.F.U.G.I.U.S társelnökének és a Másokért emlékplakettet és oklevelet nyújtotta át neki.

A Remény Közalapítvány és a hitközség által alapított elismerést kilenc éve minden évben olyan személyeknek ítélik oda, akik szavaikkal és tetteikkel a toleranciát és a békességet hirdetik.

Az előrenyomuló szovjet hadsereg feltartóztatására szánt védmű, a szlovák határtól a szlovén határig húzódó Délkeleti Fal kiépítése 1944 októberében kezdődött meg, építésére összesen mintegy 110 ezer embert mozgósítottak, hadifoglyokat, deportáltakat és ausztriai civileket is.

Magyarországról 60 ezer zsidót deportáltak Ausztriába kényszermunkára, egy részüket 1945 őszétől úgynevezett “halálmenetekben” ausztriai koncentrációs táborokba hurcolták.

(ORF)

Wiener Charta néven az együttélés szabályairól dolgoz ki dokumentumot az osztrák főváros. Azt, hogy mit tartalmazzon, a bécsiek mondhatták meg. Április 1-jéig javasolhattak témákat az osztrák főváros lakói a Bécsi Chartába, amely az együttélés szabályait tartalmazza majd az osztrák fővárosban. A javaslatokat március 19-e óta várták interneten vagy telefonon.

Az első héten több mint 560 ötlet érkezett idősek és fiatalok, nők és férfiak, született bécsiek és bevándorlók, dohányosok és nemdohányzók, autósok és gyalogosok együttélésével kapcsolatban. Például van, aki több civilkurázsit, van aki több fegyelmet és odafigyelést kér az élet minden területén.

A chartához beérkezett javaslatokat ezután témakörökbe csoportosítják, amelyeket charta-találkozók keretében vitatnak meg a bécsiek. Találkozót bárki szervezhet, Bécs Városa pedig moderátort biztosít hozzá, aki a megbeszélés eredményét felteszi az on-line platformra. Ezen kívül a bécsieknek arra is lehetőségük van, hogy 2012. október 14-ig interneten vagy telefonon mondják el véleményüket az egyes témákkal kapcsolatban, illetve kommentálják mások véleményét.

A bécsiek aktív részvételével megvalósuló egyeztetési folyamat végén, 2012 novemberére, önkéntes megállapodásokon alapulva születnek meg az együttélés szabályai, a másik emberrel való megfelelő, igazságos és tiszteleten alapuló bánásmód érdekében.

A Bécsi Charta lényege, hogy a város semmit nem kényszerít a lakóira, hanem részvételükkel ők maguk világíthatnak rá arra, hogy hol van szükség még változtatásra, melyek azok a területek, amelyek különösen fontosak a számukra. Ugyanakkor a város lehetővé teszi számukra az egyeztetési folyamatot és biztosítja annak kereteit.

A Bécsi Chartával mint a közvetlen demokrácia eszközével egyben egy új politikaértelmezést is megvalósítunk. A polgárok manapság ugyanis joggal igénylik, hogy a választási periódusokon túlmutatóan maguk is aktívan részt vehessenek és beleszólhassanak a dolgokba – vélekedik egyhangúlag Michael Häupl bécsi polgármester, Maria Vassilakou polgármester-helyettes és Sandra Frauenberger városi tanácsnok.

(ORF)

Röviden így foglalható össze a Schmitt Pál botrányos kisdoktoriját vizsgáló tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredménye. A bizottság szerint nem a tolvaj, hanem az egyetem vétett azzal, hogy hagyta magát átverni.

A Semmelweis Egyetem-TSK Tényfeltáró Bizottság jelentés szerint nem Schmitt Pál a hibás doktori értekezésének hiányosságai miatt. A jelentés egyértelmű formai hibákat állapít meg, amelyek a dolgozatban idézett forrásmunkák megjelölésével kapcsolatosak, valamint vizsgálat azt is kimutatta, hogy “a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljes szövegazonosságot tartalmaz“ Klaus Heinemann művével, illetve “a kisdoktori értekezés mintegy 180 további oldala részleges egyezést mutat a Georgijev-művel” de a sarat inkább a Testnevelési Egyetemre keni: “A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.

Az időközben feltárt további egyezéséket egyéb szerzők munkáival “idő hiányában” a bizottság nem vizsgálta ki.

A bizottság tagjai: Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, valamint Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.

Fluck Ákos különvéleményt fogalmazott meg, de az egyetem honlapján ez nem olvasható.

Kormánypárti források az Index internetes portálnak azt állították, az elnök ügye azért nem kavar nagyobb vihart a Fideszen belül, mert Schmitt Pál ügyében úgyis Orbán Viktor miniszterelnök fog dönteni.

(Viennahu Rádió Online)

“Orbán egy jó nagy öleléssel indított. Nem sok hiányzott hozzá, hogy a kormányfő képletesen kérelmezze Magyarország a szövetségi köztársaság 17 tartományává tételét.“

Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtök este résztvett az egyesült bajor gazdaság (ebg) “gazdasági beszélgetésén” Münchenben. Az épületben jelenlevő rendőrségnek nem akadt tennivalója.

Az EU-ban lejáratódott budapesti kormányfő csak pár tucat honfitársának szimpátiájával szemben lángolt.

“Elégedetlen a gazdaságpolitikával”

A miniszterelnökük ellen egy “ideológiai hajtóvadászat” és egy “média szekálás” folyt, pöröltek az Orbán szimpatizánsok. Orbán nem “ennek a szaros brüsszeli bandának a bábja”, dühöngte egy tüntető. Belül a nagyobb hallgatóság előtt sem kellett elégedetlenséggel küszködnie.

A vendéglátó Rolf Rodenstock ebg elnök természetesen megengedte magának, hogy utalást tegyen arra, sok, Magyarországon működő bajor vállalkozó nem boldog a gazdaságpolitikájától. Rodenstock úgy véli “néhány porcelán össze lett zúzva”.

Orbán humorral és bájjal sziporkázott

Két óra után az ügyesen taktikázó Orbán szóbeli győzelmet ünnepelhetett minden vonalon. Németbarátság, humor és báj keverékével és demonstratív tetterővel némította el az esetleges kritikusait.

Alig akadt beszélgetés résztvevő aki az ékesszóló magyar vendéget szembesítette volna a tényekkel. Orbán egy nagy öleléssel indított. Nem sok hiányzott hozzá, hogy a kormányfő képletesen kérelmezze Magyarország a szövetségi köztársaság 17 tartományává tételét.

Különleges viszony Németországhoz

Német cégek az országában 300.000 munkahelyet teremtettek, mondott köszönetet Orbán a jelenlévő gazdasági képviselőknek. A tízmillióból 2,1 millió magyar él ebből. A két gazdaság “olyan gyorsan nőtt össze, hogy már szétválaszthatatlanok lettek”.

A németekhez amúgy is különleges viszony füzi a honfitársait, hajbókolt Orbán. A történelem során már többször is közös célokat követett a két nemzet – persze nem minden esetben olyan célokat, amikre büszkék lehetnénk, vallotta be Orbán.

Csendes kritika a magyar törvények miatt

Mindazonáltal: “Egy gazdag német nem zavar minket”, tisztázta Orbán a magyar szimpátiahelyzetet: “egy gazdag osztrákkal már más a helyzet”. Emögött az a meggyőződés áll, hogy mindazért, amit a németek elértek megdolgoztak.

Ezután a nyitás után már csak udvarias kérdések voltak a magyar kormányfőhöz, aki egy alkotmánymódosító kétharmados többségre támaszkodhat a parlamentben. Ez az erő Orbánt és a jobb-konzervatív pártját a Fideszt felhatalmazta mindenféle törvények hozatalára, amelyek nem felelnek meg a demokratikus alapelveknek, vádolják Orbánt.

Németországnak több EU eljárása van

Igen, idő közben 50 EU eljárás van “ellenünk”, ismeri be Orbán készségesen. Ugyanakkor Németország ellen 100 ilyen eljárás van. Ez amiatt “nem tragikus”, mert Németország a 83 millió lakosával egy nehézsúlyú Európában és Magyarország csak egy kis ország.

“Az élet már csak ilyen igazságtalan.” De a kormányának nem a médiában kell győzelmet aratnia, “hanem a valóságban”. Valamint: “Aki fél, ne menjen az erdőbe.”

A magyar magánsajtó német kézben

A média törvénykezésének kritikáját könnyedén söpörte le az asztalról. A magánsajtó jó része Magyarországon német kézben van. Egyetlen német kiadó sem jelentkezett még nála és élt panasszal a sajtószabadság hiányára.

Euró ellenzőként Orbán Münchenben, a brüsszeli üzemmel szembeni minden fenntartások ellenében nem akart profitálni. Az évtizedes kommunizmus és az azt követő káros gazdálkodás után “az EU segítségével” akarja országát újjáépíteni. Orbán Münchenben tagadta azokat a híreket, miszerint az EU-t a hajdani Szovjetunióval tette egyformává: “Ilyen szamárságot soha nem követnék el.”

Beszélgetés Seehoferrel a bankokról

Korábban Orbán Horst Seehofer (CSU) bajor miniszterelnököt és Markus Söder (CSU) tartományi gazdasági minisztert “boldog szívvel” örvendeztette meg. A magyar kormányfő zárt ajtók mögött nyilvánvalóan jelezte, hogy csökkenti a külföldi bankokra nehezedő hatalmas terhet.

Ebben mindenek előtt a MKB Bank érintett, az állami kézben lévő Bajor Tartományi Bank leányvállalata. A német gazdaság budapesti képviselői korábban figyelmeztettek, nem kell hagyni, hogy a magyar kormányfő túlságosan az ujja köré csavarjon bárkit. Orbán, mondták, nagyon jól be tudja magát állítani a mindenkori közönségére. Ettől a politikája még korántsem fog változni.

• Charme-Offensive Orbáns in München

(Fordítás: Viennahu Rádió Online. A fordításban a szöveghűségre törekedve így az eredeti cikk nyelvezetét és értelmi mondanivalóját optimálisan megőrizve.)