A Pester Lloyd január 18.-án beszélgetést közölt németül Kónya Péterrel a Szolidaritás mozgalom vezetőjével. Az alábbiakban ennek a beszélgetésnek a magyar fordítása olvasható, természetesen most is a szöveghűségre való törekvéssel
A Szolidaritás a magyarországi új félelmek ellen
Interjú a Szolidaritás mozgalom elnökével, Kónya Péterrel
Egy hatalmi váltás “katalizátora akarunk lenni”, mondta a Szolidaritás alapítója Kónya Péter, mikor a sokat kritizált Orbán-kormánypolitikájának töréspontjairól beszélgettünk és arról, hogy milyen alternatívákat tud felmutatni. Miként akarja pozicionálni a az új mozgalmát a csalódott választók szétforgácsolt tömegében, az új ellenzéki mozgalmak reményei és határai, a parlamentáris ellenzék katasztrofális állapota és egy stratégia keresése a nemzeti konzervatívok látszólag mindenható hatalma ellen.
PL.: Kónya úr. Az utóbbi időben Magyarországon sok különböző ellenzéki csoportosulás alakul, pártalakítások vannak mint a 4K!, polgárjogi mozgalmak, alternatív tiltakozási formák.. A parlamentben ott az MSZP, ebből kiszakadva a Demokratikus Koalíció, az LMP. Miért még egy Szolidaritás, mi a más ebben a mozgalomban, miért fontos?
PK.: Jelenleg azt látjuk, hogy a választásra jogosultak 65%-a az aktuális pártok közül egyiket sem választaná. A csalódott választók ezen nagy csoportját akarjuk megszólítani és meggyőzni arról, hogy mindenkinek magának kell tennie azért, hogy ez az ország ismét egy jó irányba forduljon. Nem akarunk sem bal-, sem jobboldali politikai irányba fordulni, hanem egy új közepet kínálni. A Jobbik jelenlegi választóit is el akarjuk érni és úgymond visszafordítani és fontosnak tartjuk, minden ellenzéki párt és csoportosulás fúziójának létrehozását, mert csak így van lehetőségünk az Orbán-kormány leváltására.
A nyugat-európai kritika Magyarország kormánypolitikájával kapcsolatban gyakran igencsak általános és szelektív, gyakran beszélnek a médiatörvényről és egy új nacionalizmusról. A mi benyomásunk az, hogy az Orbán-kormány politikája sokkal közvetlenebbül hat és befolyásolja az emberek hétköznapi életét, és ezért a magyar embereknek egyéb problémáik is vannak ezzel a kormánnyal, mint a “nyugatnak”. Melyik főbb hibákat követi el az Orbán-kormány az ön meglátása szerint és melyek a legfőbb kritikus pontok a politikájával kapcsolatban?
Ami a legjobban leírja a jelenlegi állapotokat az az, hogy az emberek Magyarországon ismét félni kezdtek a jövőtől. Új egzisztenciális félem van, mindenek előtt a dolgozó embereknél, azok között akik közszolgálat és az állami szférában hozott törvények miatt érintettek. Megtörténhet például az, hogy embereket bocsássanak el bármiféle indoklás nélkül. Ugyan ezt meggátolta az alkotmánybíróság, de ezután bevezette a kormány a “bizalomvesztést”, mint felmondási okot, aminek ugyanaz a hatása. A munkajogi változtatások is egy “versenyszférába” helyezik a munkavállalókat, amelynek szintén egzisztenciális félelmek a következményei.
Ugyanezt tették a korai nyugdíj megszüntetésével és átnevezésével. Az érintettektől gyakorlatilag bármikor elvehetik a szolgáltatásokat és a garanciákat, ami a korábbi Alkotmány védelmében nem volt lehetséges. Jelenleg a korai nyugdíj már csak egy (adóköteles, megj.) szociális szolgáltatás amely bármikor csökkenthető vagy megszüntethető, amely egy nagy réteget egzisztenciális bajokba és bizonytalanságba vitt.
Az egykulcsos adó bevezetésével a gazdagok még gazdagabbá lettek téve, mivel ők azok, aki ebből leginkább profitálnak. A háztartási lyukak foltozása különböző újabb adóemelésekkel és díjakkal való próbálkozásokkal történik, amelyek mindenek előtt az alacsony keresettel rendelkezőket túlterhelik. Ez az, ami az egyszerű embereket leginkább érinti.
Bővebben erről a “Bűnlista – Az Orbán -kormány törvényei és intézkedései összegezve“
Ugyanekkor látjuk, hogy a hazug kormánypropaganda, amit a televízióban, rádióban és más médiában láthatunk, sok embert becsap. Várható, hogy ez a fejlődés tavasszal kiéleződik és a társadalmi elégedetlenségnek akkor ad igazán nyomatékot, akkor fogják az emberek saját bőrükön, a fizetésükön, a nyugdíjak és szociális juttatások csökkenésén, saját életszínvonaluk romlásán radikálisan tapasztalni ennek a politikának a következményét.
Tüntetés, ellenállás, a kritika egy dolog, de hogy néz ki az alternatíva? Tételezzük fel példának okáért, az említett korai nyugdíj átalakítását szociális szolgáltatássá, Orbán azt mondja nem igazság nélkül, nem tudjuk tovább fizetni, ezt a rendszert nem tudjuk tovább teljesíteni …
Most kezdjük a társadalmi kerekasztal beszélgetéseket, amelyeket az egész országra ki akarunk terjeszteni. Ez a kezdete egy folyamatnak, amelynek végén egy program fog állni. Arról szól, hogy az embereket kérdezzük meg, mit gondolnak a saját helyzetükről, például az egészségügyről, szociális kérdésekről, képzésről, a közbiztonságról és így tovább.
Olyasmi, mint az LMP referendum kezdeményezése?
Nem, ez a Szolidaritás kezdeményezése országos szinten ilyen párbeszédeket keresni valamint rendezni különböző témakörökről és ezzel párhuzamosan az ellenzéki kerekasztalt kezdeményezni, amely az ellenzéket egy asztalhoz ülteti, hasonlóan a rendszerváltáskori kerekasztalhoz, ezzel a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéket, polgári csoportokat, szakszervezeteket, pártokat szintén összehozni és feladatként természetesen konkrét tartalmi alternatívákat megfogalmazni. A demokratikus minimumegyetértésről van szó, amelyet megszüntettek és arról a kérdésről, hogy lehet a jogállami és az alkotmányszerű kereteket ismét megteremteni, amely jelenleg a kormány részéről le lett bontva.
Hogyan lehet a sok frusztrált választót, akik a nagy remények ellenére most felismerik, hogy ismét a rosszat választották, hogy tudja a Szolidaritás ezeket az embereket aktiválni, hogy ők a sorsuk érdekében cselekedjenek? A Szolidaritás valamikor pártot fog alapítani, hogy szerepet vállaljon a parlamentben, szervezni fog további tüntetéseket, mi jön a “Bohóc forradalom” után, a “D-Day” után, az újévi tüntetések után? Mi a kormányváltás stratégiája?
A Szolidaritás mozgalom egy országos hálózat kiépítését kezdte meg, idő közben 200 helyen van szervezett csoportunk és aktivistáink. A mozgalomból mi nem akarunk pártot csinálni, de azt nem zárjuk ki, hogy a mozgalom egy olyan párt mögé álljon, amelyik szavahihető és egy megfelelő programmal rendelkezik.
Legfőképpen katalizátor szeretnénk lenni egy széleskörű fúzióhoz. Egyébként, éppen a hétvégén megrendezésre kerülő Klubrádió tüntetésre készülünk, erre akarjuk mobilizálni a tagjainkat és március elejére tervezünk egy nagyobb, saját tüntetést. Valamint ahogy említettem, jelenleg a társadalmi és az ellenzéki kerekasztalt készítjük elő. Tehát a hálózat kiépítése megkezdődött és természetesen, ha ezt kiépítettük és ez a mozgalom megerősödik, a későbbiekben hasznos lehet egy pártot a szavazatokkal győzelemre segíteni.
Mikor jön ez a párt, milyennek kell lennie?
Jelenleg úgy érezzük, hogy a párt téma még egy kicsit korai, az emberek jelenleg csalódottak a pártokban, úgyhogy a mozgalmunk tömegmozgalommá való kiépítésének esélye sokkal nagyobb, mint az, hogy pártkérdésekbe kezdjünk. De természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a választásokat pártokkal lehet megnyerni.
Az aktuális pártok közül egy sem jön szóba?
Jelenleg a Szolidaritás nem lát olyan pártot, amelyik mögé állhatna. Tehát ilyen párt még nem létezik.
Ha a javíthatatlannak tűnő MSZP állapotát megnézzük, ex-miniszterelnök Gyurcsány a Demokratikus Koalíciójával, a krízisben lévő LMP, akkor ön tulajdonképpen eleve elrendelt, tehermentes új vezető személyiség. Jól tud beszélni, erős meggyőződése van, az emberek hallgatnak önre. Nincs olyan ambíciója azt mondani, én lehetnék az a személy, aki Orbán alternatíváját megtestesíti – talán egyszer?
Lehetek egy ilyen mozgalom arca, de nekem nincs megengedve három évig választásokon jelöltnek lenni. Hivatalosan még mindig katona vagyok, a demobilizálásom még folyamatban van és a Fidesz egy törvényt fogadott el, amely a biztonsági erők hajdani állományára 3 éves zárlatot rendel el választási mandátumok terén …
A beszélgetést Christian-Zsolt Varga és Marco Schicker vezették
(Fordítás: Viennahu Rádió Online)
Hozzászólások
Nincs hozzászólás a bejegyzéshez: “Pester Lloyd: Magyar Tavasz?”